Munkáltatói összefoglaló a 2024. január 1-től életbe lépő törvényi változásokról

(megjegyzés: a minimálbér változás 2023.12.01-től érvényes, de csak 2024.01.01-től alkalmazandó teljeskörűen)

Társadalombiztosítás (2019. évi CXXII) törvény: 

- 2024. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék összege a jelenlegi havi 9.600 forintról (napi 320 forintról) havi 11.300 forintra (napi 380 forintra) nő.

- A Tbj. külön rendelkezik arról, hogy ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában szja-előleg megállapítási kötelezettség nem keletkezik, akkor milyen jövedelem képezi a társadalombiztosítási járulék alapját. [Tbj. 27.§ (1) bekezdés b) pontja]

• „az alapbér, (ha a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege), de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, vagy – ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján végzik – a szerződésben meghatározott díj havi összege, vagy

• „a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem, ha az nem éri el az alapbér (szerződésben meghatározott díj havi összege) vagy a tárgyévet megelőző év július hónapjára közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset közül az egyiket.” 

Személyi jövedelemadó (1995. évi CXVII) törvény:

- 2023. december 31-ét követően a magánszemély kérheti, hogy az első házasok kedvezményénél, a személyi kedvezmény nyilatkozatánál, valamint a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményénél a nyilatkozat tartalmát mindaddig változatlan tartalommal vegye figyelembe a munkáltató, ameddig a magánszemély nem tesz új nyilatkozatot, vagy nem kéri a korábban tett nyilatkozatának mellőzését

- Új fogalom került meghatározásra. A Nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, amely Központi Statisztikai Hivatal által a Hivatalos Értesítőben közzétett, teljes munkaidőben alkalmazásban állókra tekintettel megállapított bruttó átlagkereset. [Szja. 82. pont]. A 25 év alattiak adókedvezménye és a 30 év alatti anyák adókedvezményének a havi maximum összege szempontjából van jelentősége ennek az összegnek, ami 2024-ben 576.601 Ft

- A béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások közterheit negyedéves kötelezettségként kell a havi bevallásban szerepeltetni és megfizetni. A rekreációs kereten felüli egyes meghatározott juttatásnak minősülő összeg utáni közteher továbbra is a juttatás hónapjának kötelezettsége marad. A jogviszony megszűnése esetén elszámolásra kerülő esetleges közteher különbözetet továbbra is a jogviszony megszűnés hónapjának kötelezettsége marad. [Szja. 69.§ (5) bekezdés]

- Csekély értékű ajándékot évente három (korábban egy) alkalommal lehet adni egyes meghatározott juttatásként a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó összegben. [Szja. 70.§ (6) bekezdés a) pontja]

Szociális hozzájárulási adó (2018. évi VII. törvény): 

- A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető kedvezmény nem alkalmazható a harmadik ország polgárára, ez alól kivételt képeznek a Magyarországgal határos nem EGT-államok (Ukrajna, Szerbia) állampolgárai, így az ő foglalkoztatásuk esetén is érvényesíteni lehet a kedvezményt. [Szocho. 11.§ (2) bekezdés]

- Megváltozik a szakirányú oktatás és duális képzés adókedvezménye. 2024. január 1-től a megváltozott munkaképességű munkavállalók esetén a szakirányú oktatás adókedvezményének érvényesítésekor az arányosítás mellőzésével valamennyi duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatással érintett nap figyelembe vehető lesz. [Szocho. 17/A.§ (1) bekezdés] 

Szabadsággal összefüggő változások: 

- 2024. januártól az MT.122.§.4.a. pontja alapján a munkáltató a 118. § (1) és (2) bekezdése szerinti pótszabadságot és a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki, amelyre vonatkozó igényét a munkavállalónak legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. Tehát a gyermekek után járó pótszabadsággal ezentúl a munkavállaló fog rendelkezni.

- Az adott év elején szükséges arról dönteni a munkáltatónak, hogy órában, vagy napban kívánja nyilvántartani a szabadságot

Egyéb változások: 

- A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) 36/A. §-a 2024.01.01.-től úgy rendelkezik, hogy a jogviszony megszűnésekor az Álláskeresési igazolólap helyett Foglalkoztatási igazolást kell kiadni.